Háfrig
General information - Óroil śíre
Háfrig [IPA: ˈhaːfrig] (Háfrigerrak [ˈhaːfrigˌɛrːɒk] or HGE) is a constructed language created by Attila Répai in 2008. The word ’háfrigerrak’ means ’secret language’, as in the beginning it was used for making secret notes. Its grammar is based on Hungarian language and most of its words are ficticious. Some words derive from Turkish, Lithuanian, Faroese, Latin, Germanic and Celtic languages.
Alphabet and pronounciation - Abece het átcórán
Grammar - Errakniff
Nouns and adjectives - Hênmisse he nilganmisse
Like Hungarian, HGE is an agglutinaing language. Nouns and adjectives can be in 18 cases either singular or in plural. Words does not have gender. Nouns can be divided into 5 groups:
- Nouns ending in a consonant (eg. hutt 'house')
- a-stem (eg. capta 'room')
- e-stem (eg. pikte 'bag')
- i-stem (eg. zülti 'thing')
- u-stem (eg. histu 'news')
Suffixes have two types:
- Suffixes starting with a vowel (abbreviation: AgP) (eg. -um, -áma)
- Suffixes starting with a consonant (EgP). These suffixes also have a linking vowel, which is to be used after a consonant. (eg. -(e)n, -(é)ti)
If you add an AgP suffix to a noun ending in a vowel, the original vowel at the end of the word disappears (eg. capta + -iri > capt- + -iri > captiri). If the final vowel and the suffix is the same, we write a long vowel instead of both (eg. histu + -u > histú). We don't use a linking vowel after words ending in an N, R or L (eg. veffel + -(i)s > veffels). The ending -S changes into a -Z (eg. katas + -um > katazum).
| Case | Hungarian suffix | HGE suffix (singular) |
Example | HGE suffix (plural) |
Example |
|---|---|---|---|---|---|
| Nominative | - | - | hutt, capta | -e | hutte, capte |
| Accusative | -t | -um | huttum, captum | -u | huttu, captu |
| Genitive | -nak | -(i)s | huttis, captas | (i)sse | huttisse, captasse |
| Dative | -nak | -áj | huttáj, captáj | -o | hutto, capto |
| Instrumental-comitative | -val | -(e)n | hutten, captan | -(é)ne | hutténe, captáne |
| Causal-final | -ért | -ad | huttad, captad | -áde | huttáde, captáde |
| Translative | -vá | -uá | huttuá, captuá | -ué | huttué, captué |
| Terminative | -ig | -(é)ti | huttéti, captáti | -(é)te | huttéte, captáte |
| Essive-formal/modal | ként / ül | -oj | huttoj, captoj | -ówe | huttówe, captówe |
| Inessive | -ban | -io | huttio, captio | -eo | hutteo, capteo |
| Adessive | -nál | -ómo / -om | huttómo, captómo | -óme | huttóme, camtóme |
| Superessive | -on | -óro / -or | huttóro, captóro | -óre | huttóre, captóre |
| Elative | -ból | -i | hutti, capti | -ei | huttei, captei |
| Ablative | -tól | -ími / -im | huttími, captími | -íme | huttíme, captíme |
| Delative | -ról | -íri / -ir(i) | huttíri, captíri | -íre | huttíre, captíre |
| Illative | -ba | -a | hutta, captá | -ea | huttea, captea |
| Allative | -hoz | -áma / -am | huttáma, captáma | -áme | huttáme, captáme |
| Sublative | -ra | -ára / -ar | huttára, captára | -áre | huttáre, captáre |
Verbs - Dífekke
Verbs have three forms: D1 for present, D2 for past and D3 for future. There are three tenses (present, past, future) and four moods (declarative, conditional, conjuntive, imperative). Past tense is formed with the suffix -ó and future tense is formed with the suffix -á added to the conjugated D1 form. As there are only verbs ending in a consonant, we can add the suffixes without any changes. When we use the imperative, we put the personal pronoun or its short form before the D1 form of the verb.
| Declarative | Conditional | Imperative 1 Conjunctive |
Imperative 2 | |
|---|---|---|---|---|
| SG1 | -e | -ive | -ez | - |
| SG2 | -i | -ivi | -iz | ti-- / t'- |
| SG3a (general) | - | -iv | -oz | ho-- / h'- |
| SG3b (masculine) | -og | -ivog | -ox | hog-- |
| SG3c (feminine) | -a | -iva | -az | hag-- |
| PL1a (general) | -am | -ivam | -anz | ke-- / k'- |
| PL1b (SG1+SG2/PL2) | -em | -ivem | -enz | ken-- |
| PL1c (SG1+SG3/PL3) | -um | -ivum | -unz | kun-- |
| PL2 | -in | -ivin | -inz | du-- / d'- |
| PL3 | -est | -ivest | -edz | ve-- / v'- |
The verb ren ('to be') is regular.
| Declarative | Conditional | Imperative 1 m. Conjunctive | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| present | past | future | present | past | future | present | future | |
| SG1 | re | reó | reá | rive | riveó | riveá | rez | rezá |
| SG2 | ri | rió | riá | rivi | rivió | riviá | riz | rizá |
| SG3a | ro | ró | rá | riv | rivó | rivá | roz | rozá |
| SG3b | rog | rogó | rogá | rivog | rivogó | rivogá | rox | roxá |
| SG3c | ra | ragó | ragá | riva | rivagó | rivagá | raz | razá |
| PL1a | ram | ramó | ramá | rivam | rivamó | rivamá | ranz | ranzá |
| PL1b | rem | remó | remá | rivem | rivemó | rivemá | renz | renzá |
| PL1c | rum | rumó | rumá | rivum | rivumó | rivumá | runz | runzá |
| PL2 | rin | rinó | riná | rivin | rivinó | riviná | rinz | rinzá |
| PL3 | rest | restó | restó | rivest | rivestó | rivestá | redz | redzá |
Translations - Bettélege
Romulus and Remus - Romulâs e Remas
Rea Silviáj, Numitors pellináj gémennalde főró, Romulâs e Remas. Ak i howadeńńa Amuliâs i zígu gen éló bawiren. Rea Silvium tákesserconiró het a besláj impézó, ćo gebostiroz ö-vitta hi gémennu. I besla h-inio gan optodauf (optodífó), i pellú hi robendorellor oqqwitó d‑üsmegio. A śinna vilkas genógó veum, qwin avoltiró t-êllavonó hi dau zígum. A Faustulâs missát’ ájfilqwazión i huttolda véló, len bênoldáj, Akka Lárenciáj dontó veum. I pelle sêvindó hagáj, śe Faustulâs et Akka balio niffirestó Romulázum e Remazum.
Ift’ i gémenne kewilesténe maurat gebowirestó h-Amuliázum. Ênn śurgőtestó, ogadirestó, ćo lor órinor, lós pell’éjkestis iskéniś pêllu télestó, vonil dúnum krűnestá. Il ommissonekk ócen inio medülig appíćán rá dawest ö‑pitte. Léjk histeńńa posomoldio Romulâs diddűśimbó bidoldum, e hi śurtildiltend ö‑dúnum fodis fodir ommissonó Rómáj, famis Kr.á. 753‑ími 716‑éti lauger ró.
The Magical Deer (Ancient Hungarian legend) - I vinturbaraus fába
Isteró ha tikkor, ćo fillogonn gefinestó, het i zélio ha jauvos śinnabarau riltó h-ápest. La texadó h‑ápesti, ve pêdze hi meotizál pengale pitta si folkestó. Hatt ö‑lapti h‑elónat farswin (forswinó), e doz mőrti aradestó, h-édańńa son genógaldestó (= genógestó hagum). T’ővestó l‑óle völlé pengalu he ves ájfilisse holozavoltiránar ekarináj nógestó. Foropti ves etâram ájrowix gekátest (gekétestó) hí hi restánum, forven zültesten i meotizál pengale pitta rowestó, ćo h‑ájfilestu holozavoltirix hatt bíledz.
I Meotizis tirlün Perśias lenn gűre nógand; an wádus exeloren vilqveni múr éliohaff, gan ájd ö‑robendu, ak batále holozáta fêllüreo, h‑ećerreo, fozeo, h‑áfeo he fillogeo; i tá- het átőván ante tefig. I meotizál pengale pitta rowestó fixi, e fim pellti gan ollíkiltestó hatti. Ênnil i six pellio h-átfimmestó, i zélio damöwájnat i Bereka-zígisse bênáre he pelláre nágest (nógestó), laqwine hi maune h-aur tagâlonstó, et évas i bórdis córnibálum sovitest (savitestó) e cerdára bêllonstó. Ájfilesten maurat avellat ovvélestó veum i Meotizis pengaleo. I bós ö-flet opti hett ró hil anx ö-śommeg.
Isteró pêdze, ćo h‑illio h‑eltoppio le pelle pitte l-alán wariónis, Dulánis dau pellinum êś ohhaffestó, anigum Hunor, i h‑elongum Magor lájmó bênoj. Illei minnei dévizó lapti hi ven hún e hunnâs. Isteró pêdze, ćo lapti mőrti baulest (bílestó) i meotizál pengale pitte, úzestó bêre bós foxuá gőten, et y tirlün óle gin tákümben, gin avoltiren gan ö-ró bonnu veum.
The Lord's Prayer - Kes Etâr
- Kes Etâr, qwin il eskáleo ri,
- genomentuz i missild,
- offimmoz i tis agenir,
- geroz i tis élekk,
- léda l-eskálio, śo l-edzúroro si.
- Forventikál vekánandum dontiz káj píl,
- et offűliz i bêtgánandu,
- léda ke s’ offűlam i h-inóvand bêtdífendo.
- E gin véliz kum kojsitána,
- ak gemojgiriz i vultími.
- (Dé tis i h-agenir, i forrel e l-iskür forvenâk.)
- Roz ö-gen.
The Apostles Creed - Evele'n
- Evele 'n Allâzio, forvengámend Etário, eskális et edzúris dífiónio.
- E Jézuś Kristuzio, i hos anfőros zígio, i kes Mínio,
- qwin gefíntu ró l-Omena Gúsergan, fór Omena Mári,
- árentu ró Poncius Pilátus entre, genígestó, gebaw et offorkestó.
- Difortó l-entredzúra, trox ö-tikkar śurátogó hi boweste pitti,
- śurrőnó l-eskála, hon saut i forvengámend Etârallâzis rofiom,
- honi offimm ö-ćevéren ungendu he bowestu.
- Evele h-Omena Gúsergio, hi katolige Mittomen'huttio,
- il omenisse rogennio, hi bêtgánisse h-offűlánio,
- hi ćerras śurátogánio et i forvenâkál ungio.
- Roz ö-gen.
